watch?v=2jSAe5r0k9k&feature=youtu.be
[A kommentár és fordítás a doktorhouse.hu-ról származik]
“Stephen arról beszél, hogy Hugh milyen jó barátja, egyetemen ismerkedtek meg, ahol Hugh még evezett is. Aztán együtt dolgoztak a tévében. Utána kicsit alábbhagyott a karrierje és most egy kórházban dolgozik. Meg, hogy Hugh próbálja leplezni azt, hogy mennyire irigy Stephen sikereire, aki kitűnő kvízmester.
Stephen elárulta, ő maga nem hallgat U2-t, meg semmi ilyesmit, hiszen Schönberg után kihalt a zene. Hughról még azt is mondja, hogy az igazi zenészek nem feltétlenül a zenei tehetségükről híresek, hanem a zeneszeretetükről. És Hugh imádja ezt a zenét. Ez a blues, és Hugh nem “blue” (szomorúságot jelent, de itt most a feketék szinonimájaként használja), és nagy kérdés, hogy fehérek nem játszhatnak-e bluezenét (fekete zenét), és blue-k játszhatnak-e fehér zenét. De Hugh megcsinálta ezt a blues lemezt. “Elvis Costello hallotta őt játszani a stúdióban, és azt mondta, ‘Jobb zenész, mint színész’ – és ez nagy szó.” Ekkor valaki bekiabálja, hogy “Kiről van szó?” – merthogy Stephen végig nem mondja ki Hugh nevét. “Soha nem fogják megtudni” – feleli erre Stephen. De persze ez mind csak vicc.
Majd így folytatja: “Ő atléta, backgammon-játékos, martini-mixer, kitűnő viharkabát, sudokuzó… de mindenekfelett ő – ahogy Ralph Waldo mondta: a természet remekműve – egy barát. És hihetetlenül büszke vagyok arra, hogy a barátom hosszú idő után vette a bátorságot, hogy kiadja ezt a lemezt. És csak Adele (ejtsd: a-dell) tudta őt legyőzni [a slágerlistán]. És nem is értem, hogy egy számítógép (Dell) hogyan tud megverni egy albumot, de biztos megvan az oka. Büszkén mutathatom be az Év Zenészét: Mr. James Hugh Callum Laurie-t!”
Aztán Hugh átveszi tőle a díjat és megköszöni ezeket a nagy szavakat, és elmondja, hogy előtte Stephen megígérte neki, hogy csak egy 6-os szintig lesz vicces, és többször is leszemétládázza Stephent. “Ezt meg sem érdemlem” – mondja. “Ahogy így körülnézek, minden asztalnál ül egy… évszázad zenésze. Úgy érzem, nem érdemlem meg ezt a megkülönböztetést. Ha ‘Az elmúlt 25 másodperc zenésze’-díjat adták volna most oda, akkor azt [úgy éreztem volna, hogy tényleg megérdemlem]. Ez hihetetlen. Majdnem olyan hihetetlen, mint a kedves barátom kedves szavai. Nem tudom eléggé megköszönni neki, és önöknek.” Aztán még név szerint megköszöni pár embernek, és a Warner Bros. UK-nek. “Mindannyiuknak köszönöm, és köszönöm neked, Stephen!””
